Vasárnap a Nemzetin jártam
Vasárnap lezajlott az idei Nemzeti Döntő, összesen 14 indulóval. Elsőként a nagykanizsai régióval futottam össze még Budán, de a kapunyitásnál már többen is ott toporogtunk a pesti oldalon :)
A karszalagok átvételét követően többen éltek is a lapvisszaváltási lehetőséggel, valamint az Only Rare boosterekkel, így 13:00-kor (tehát konkrétan a verseny kezdésének pillanatában) volt egyáltalán lehetőségem szétnézni, hogy ki hiányzik még. Voltak néhányan, akik előre jelezték, hogy nem tudnak sajnos jönni, rajtuk kívül csak egy valaki hiányzott már: a legénybúcsús Tisi, de szerencsére ő is megérkezett időben, amit tapsviharral díjaztunk. :) Egyébként a versenyen sokan viseltek szemüveget, amiből azt is feltételezhettem volna, hogy mindenki másnapos, kivéve Viking, aki kizárólag azért vette fel, hogy az esély egyenlőség nevében a lapjai tükröződjhessenek benne, hiszen a vele szembeülők mögött a falon a már megszokott tükör pihent. :3
Elég komoly csaták alakultak ki haladó szinten is. Ráadásul mindegyik csoport elég erősnek bizonyult, melyekből a legjobb kettő tudott tovább jutni a TOP8-ba, akik már profival folytatták. Jó volt látni, hogy többen jöttek különböző duálokkal, de nem csak hibrid megoldásokat láthattunk ezen a napon. Illetve láttam egy promó életerő italt, azt nem értem. :D
Végül a TOP4-be Ceri, Süti, Tisi és Nekdo jutott be, ami szerintem menő. :) Itt a végső győzelem esélyes Tisi már meglehetősen sápadt volt, így jobbnak látta, hogy hazamegy, de azt gondolom, hogy így is komoly teljesítmény volt tőle, hogy a legénybúcsúját követő napon eljött egy ŐH versenyre, szóval köszönjük szépen, hogy velünk töltötted a pihenős délutánodat! Kértem is ám, hogy amint ha hazaér, írjon rám. Rámírt! :P
A döntőt végül Ceri és Nekdo játszotta le, de innentől már mindenki tudja, hogy Nekdo nyerte meg a kupát, ezt már elspoilereztem. A döntős paklikat pedig itt most megosztom veletek (első Nekdo, második Ceri) :
Köszönöm szépen mégegyszer mindenkinek, aki eljött, jó volt látni ennyi embert együtt ŐH-zni a kecskeméti rendezvény után Budapesten is. Külön hálám és kalap emelésem a nagykanizsai csapatnak, akik sok idejüket az utazásnak szentelve korán keltek, későn feküdtek, és közben itt voltak velünk. Ha jövőre úgy alakul, akkor lehet a Nemzeti Döntőt pl a Balatonnál szervezzük meg valahol, méghozzá ott alvós opcióval, de addig még rengeteg Kovács meg fogja adni magának.
Ádi