Fates and Ways – 11. rész – Mikor a kapuk megnyílnak I.
Százéves Háború kitörésének napján
A fáradhatatlan eső a legkiválóbb bárdokat is lekörözve dobolt az ork páncélokon, melyek ezrei épp hadrendbe sorakoztak a fényerdőt övező aranydombokon. Rég látott ilyet a kontinens az orkoktól, akik a két sikertelen dárdaháborút követően végül újra összefogtak és a konföderáció megalapítását követően évekig készültek a mai napra, hogy átléphessenek a térkapun.
A szövetséghez egy rövid ideig a Koboldok is csatlakoztak, méregkeverési mesterségük hasznosnak bizonyult a felkészülés során, de az első alakváltók megjelenésekor azonnal visszaléptek. Nem az alakváltókkal volt problémájuk, hanem a sötét tudással, melyet az orkoknak hoztak. A tudás, mely ötvözte a tűzmágiát fizikai erővel, ami a koboldok elemi tűz varázslataitól meglehetősen messze állt annak ellenére, hogy abból táplálkozott. A tüzes ököl, ahogy ők nevezték.
A felsorakozó haderő előtti dombon három ork fejedelem, Crok Saba, Krumm és Kond szemlélte vérszövetségük eredményét. Mintha az eső is tartott volna tőlük, mert érezhetően alábbhagyott a dobolással a vezérek környékén.
- Na és hol van a te sereged bajnok? - faggatta Saba a szokásosan dühös tekintetével fogjul ejtve Kondot, aki jóval fiatalabb, izmosabb és ezzel szemmel láthatóan erősebb volt a másik két vezérnél. -
- Jönni fognak. - válaszolta röviden Kond.
- Azért mert az emberek bajnoknak neveznek, még nem tartoznak neked semmivel. Miért bízol bennük... Hogy is neveznek ők? Attila? - kérdezte továbbra is bántón Saba. Kevesen tudták de Kondhoz hasonlóan rabszolgai sorokból verekedte fel magát, ő is kapott bajnokként ember nevet, amit kifejezetten szégyelt, olyannyira, hogy példát statuálva rendszeres megfosztotta végtegjaiktól az őt Csabának nevezőket.
- Én már látom őket! És még egy átkozott szó és a farkasom fog lakmározni belőletek! - vágott közbe dühödten Krumm, a rangidős fejedelem hármójuk közül. És valóban, állítása igaznak bizonyult, a távolban megjelentek a griff madarat ábrázoló Wareon család nemesi lobogói.
***
Piszkos szürke hajnali lepedő terült a bávatag tájra, ahol a Wareon birtok terült el.
- Már nem kérdés, az öcsénk elárult minket Zuriel. Hiába tartott ork rabszolgákat, most szövetkezett velük és a másvilágiakkal... - közölte csendesen a tényt Zakarian.
- ... Alakváltók testvérem. Sőt, Zarándok alakváltó a pontos megnevezés. - tette hozzá fivéréhez hasnolóan kimért szavakkal a mágus.
- Akár alakváltó, akár ork, Zaid az ő oldalukra állt! - robbant ki a legidősebb fivérből. Zakarian a hadtudományok terén mesterré és elismert vezérré vállt, komoly sikereket ért el a négyhegységi kentaur seregek élén, és az évek során sikeresen lemosta felmenői véreskezű rossz hírét a a királykék griffmadár lobogóról. Pontosan ezért fájt neki ennyire mérhetetlenül a testvére árulása.
- Az első dolog, amit a tükörmágusoktól tanultam bátyám... hogy a részletek kiemelten fontosak... - tette hozzá egyre nehezebb lélekzetvételekkel a mágus, miközben a mellkasát díszítő arany griffet ábrázoló rúna sorokon pihentette tenyerét. - Az alakváltók egy másik létsíkról érkeztek és megegyeztek az ork konföderációval, hogy segítenek nekik visszafoglalni az alakváltók világát az ott élő emberektől, cserébe ők is támogatják az orkokat... Céljuk elragadni a mi világunkat az itt élő emberek kezéből. Ezek az értékes hírek több fontos tényre is rámutatnak... - s a hírek fontosságát kiemelve lassan az ég felé emelte az eddig rúnákon pihenő, tetoválásokkal tarkított kézfejét Zuriel - A legfontosabb az, hogy biztosak lehetünk benne, hogy más világokban is élnek emberek. Ezek az emberek segítségre szorulnak. - és miközben sorolta a tényeket, egy homályos kép rajzolódott ki körülötte, melyet mágia táplált. A képen emberek és ismeretlen szürke lények, vagy talán tündék kötöttek vérszövetséget. - Ezek az emberek is szövetkeztek más fajokkal... Az alakváltók és az orkok pedig közös ellenségeinké váltak, - és mintha szavai vezérelnék a képet, masírozó ork seregek és alakváltók jeletnek meg rajta - ..akik szövetségesre leltek egymásban... Céljuk, hogy elpusztítsanak mindannyiunkat. És ahogy a kristályból nyert prófécia megjósolta... - ezzel párhuzamosan a kép elmosódott, majd egyetlen mosolygó csuhás arc jelent meg rajta - ezt a sötét szövetséget maga a gonosz fogja össze: A Boszorkánymester...
Ádi